szombat, március 1

Állami vs magánkórházak, -klinikák

Már Finnországból is volt látogatóm. Tervetuloa!

Gyors helyzetjelentés: a javulás exponenciálisan lassul. A blogot néha visszaolvasgatva azt tudnám mondani, hogy az utóbbi három hónapban kb annyit javultam mint az első 2-3 hétben. Ez sajna a gyógytorna iránti motivációt is csökkenti (az idő- és energiabefektetés már aránytalanul nagy az elért eredményhez képest). Tehát gyógytorna otthon már alig (olyan heti egyszer), viszont egyre többször megyek bringával munkába és viszonylag gyakran nézek el az edzőterembe is, ami láthatóan könnyebben megy.

Más: már régóta tervezek egy összehasonlítást az állami és a magánklinikákról, az Index eme cikke alapján. Persze itt csak a tatai magánklinikát tudom reklámozni - hál' Istennek más tapasztalatom nincs. Remélem nem is lesz. No de lássuk:

Tatán vannak két- és hatágyas szobák, utóbbiak persze valamivel olcsóbbért. Minden szobának saját fürdője és WC-je van, WC-papírral. Sajnos a kihasználtság elég jó, így a szobatársat el kell viselni.

Az ágyak és a matracok kényelmesek, kérésre szó nélkül és mosolyogva adtak két kispárnát a nagy helyett! (Utálom a nagypárnát.) A fekvőfelület dőlését elektromosan lehet állítani - azaz egy kapcsolóval én emeltem/süllyesztettem a fejemet, vagy a lábamat emelő részt. Ez kiemelten fontos volt bent fekvéskor, amikor őrületesen fájt a lábam.

TV nem volt a szobában, de tervezik. Nem sajnálom, lévén eleve TV-ellenes vagyok - internetről sokkal értelmesebben lehet informálódni.

És igen, internet van. Az ágy melletti csatlakozóval összekötve a gép hálózati kártyáját automatikus IP-cím kiosztással már fent is voltam a világhálón. Felár nélkül, teljesen ingyenesen.

Ennyi az extra, most kiemelnék néhány gondolatot az Index cikkéből, reagálva azokra:

"Legkedvesebb az egész osztályon és a legemberségesebb a takarítónő volt!"

Gondolom nem nagy meglepetés, de mindenki kedves és segítőkész volt, nem a fülig-vigyor nyálas amerikai stílusban, pont amennyire kellett.

[a nővérek] "a haldoklók mellett üvöltöznek egymással személyes problémáik miatt"

Kiemelném, hogy nem sok "szolgálati" embert lehetett látni a klinikán. Éjjel volt bent egy ügyeletes, napközben is max. két nővért láttam csak egyszerre -- és mindig sürögtek-forogtak. Sosem volt beteget esetleg zavaró csacsogás - trécselés, csend volt és nyugalom.

"Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület nem reprezentatív felmérésében a fürdőszobákat és vécéket a megkérdezetteknek mindössze 34 százaléka mondta tisztának."

Az egész klinikán tökéletes tisztaság uralkodott, sehol sem éreztem büdöset. Azért megköszöntem volna, ha röntgenre nem a felmosás idején küldenek le, és nem csúszik meg a mankóm...

"A csütörtökön tálalt ebédhez használt tálon a hétfői ebéd maradékai találhatók, a wc olyan állapotban van, hogy hozzá képest még a disznóól is királyi székhelynek tűnik."

Úgy általában az ellátásról: reggelre elősütött, friss ropogós zsemle, délben éttermi színvonalú ebéd, este hasonlóan finom hideg vacsora. Nővérek megkérdezik, mikorra kérem, akkor kapom. Nincs reggel hatkor kelés (legalábbis nem a reggeli miatt :).

"...az elmúlt években végzett felmérésekben a megkérdezettek döntő többsége elégedett volt a magyar kórházi ellátással és a körülményekkel."

Mert az átlagmagyar nem tudja, milyen lehetőségei vannak. A tisztelt Olvasó itt felháborodhatna, hogy "dehát a klinikán fizetni kell". Igen, kéremszépen, két éjjelre fizettem 36 ezer kemény magyar forintot. És kész. Semmi hálapénz. Semmi csúsztatás a nővérnek, hogy emberként bánjon velem. Állami kórházban az orvosok közlik az emberrel, hogy egy térdműtét 50ezer lesz - és ez egy négy évvel ezelőtti szám. (A klinikán csak a "hotelszolgáltatásért" kellett fizetnem, a műtét TB-re ment.)

Tehát olcsóbb és sokkal jobb ellátást kaptam Tatán. Emberek, menjetek magánklinikára!

5 megjegyzés:

Zoli írta...

Szia,

A magánklínika árai némileg változhattak az elmúlt időszakban. Jelenleg térdműtét előtt állok,és a cikken felbuzdúlva felhívtam a tatai kórházat, ahol közölték, hogy a 2 napos műtét költsége 350.000 Ft körül mozog.

üdv :Zoli

Névtelen írta...

Szia Zoli,

igen, ha a műtétet is Te fizeted, akkor ennyi.

Ha viszont van érvényes TB kártyád, akkor a műtét az mehet TB-re, és csak a kórházi napidíjat kell kifizetni, ez volt nálam a tízenpárezer Ft.

Az orvosod ezt tudni fogja, és meg fogja tudni oldani TB költségre.

Üdv,
Ritch

denes írta...

Szia, engem 4 napja műtöttek szintén Tatán. Ugyanazokat a pozitívumokat tudom elmondani, mint amit te írtál. A műtét utáni nap mehettem is haza (szerencsére nem volt olyan komoly, mint neked) és mindössze 15ezer ft-ba került.
Ennek többszörösét kellett volna hálapénzként otthagynom egy állami kórházban.

Réka írta...

Szia!

Nagyon jó, hogy ilyen részletesen írtad a blogod, engem egy hónapja műtöttek ugyanazzal, mint Téged.
Ellenben én jó állami kórházban voltam. Budapest: Uzsoki utcai Kórház. A Róna utcában van, nagyon szép, új épületben.
Az összes orvos, minden nővér és ápoló nagyon aranyos volt, egyedül a betegtologató volt goromba, mert a műtét után otthagyott a műtő folyosóján és majd egy órát vártam, hogy a röntgent útba ejtve visszavigyen a kórterembe, miközben irgalmatlanul elkezdett fájni a lábam, mert az érzéstelenítő hatása elmúlt.
Édesanyám is benn volt a műtőben, mert gyerekorvos és a nagyon kedves, fiatal ortopéd doktor megengedte neki.
Hálapénzt nem vár el (bár jóba lettünk vele és Anya kolléga, nem tudom, egyébként hogy lenne), és a nővéreknek sem azért adtunk valamennyit, mert elvárták, hanem miután eljöttünk: azért, mert igazán kedvesen, szakszerűen és türelmesen bántak minden beteggel.

A kórház nagyon tiszta, világos, modern és ott is minden kórterembez volt wc mosdóval és külön helyiségben zuhanyzó mosdóval. Még azt is el tudom képzelni, hogy wifi volt, de én nem vittem számtógépet, a műtét után az elvitt könyvemből egy sort se tudtam olvasni, számítógépezni se lett volna kedvem vagy erőm. Főleg, hogy fel se ülhettem a gerinc melletti érzéstelenítés miatt egy napig.
Igaz, az étel elég rossz volt délben, de reggel és este finom volt: mogyorókrém, friss kalács, vaj, felvágott, kenyér, tea, kakaó, ilyesmi. Mondjuk étvágyam szinte egyáltalán nem volt, a vacsora és a reggeli leküzdése is nehéz volt, azon kívül

Mindezt teljesen ingyen. Összesen a műtét és az ellátás 211.093 Ft-jába került állam bácsinak, de úgy gondolom, hogy mivel a szüleim, és nővérem ennyi pénzt kevesebb, mint egy év alatt fizet be egyenként, akkor igazán megérdemeljük/megérdemlem, hogy ingyen legyen ez a műtét és a kezelések. Jó lenne, ha minden kórház olyan szinten lenne, mint ahol én voltam és ilyen pozitív élményekkel térhetnének haza a betegek. Hála Istennek én ráadásul egy nagyon jó hangulatú kórterembe kerültem, ahol eleinte mindenki aznap műtött volt (velem együtt négyen), majd két idősebb néni érkezett, de mindenki nagyon jó humorú, segítőkész, kedves hölgy/nő volt. "Péter nővér" pedig mindig felvidított biztatásaival, poénjaival, élcelődő megjegyzéseivel.

Visszatérve a hálapénzre: nemcsak az ellátás miatt, hanem mert nagyon keveset kapnak az ott dolgozó, rengeteget talponlévő ápolók, amely fáradozásukat sokkkal jobban kéne díjaznia az államnak.

No, ennyi jutott eszembe, de az is igaz, hogy összehasonlítani nem tudok, mert magánkórházban még nem voltam.

(Korábbi, egyéb kórházi élményeim is jók.)

Üdvözlettel:

Réka

boros1124 írta...

Idáig jutottunk, hogy egy magánklinikán jobb ellátást kap olcsóbban az ember, mint az államiban. Igazából mérges vagyok. Szeretnék egy teljes kivizsgálást csináltatni, de ugye köztudott, hogy az SZTK-ban hanyag és felületes munkát végeznek. A következő lehetőségek közül választhatok. Elmegyek Egerbe vagy Debrecenbe, ahol elvégeznek mindent, alaposan. Persze ezt már a TB nem fizeti ha jól tudom, viszont a legkisebb problémát is megtalálják. Egyre több orvos szólal fel, hogy valamilyen reformokat kéne megvalósítani az állami egészségügy szférájában. Szerintem ez nem is ártana, de amilyen lassú a rendszer, mire megvalósulna valami, addigra már mindenki magánklinikára fog járni. Ha belegondolunk, akkor ugyan ezeket kéne megkapnia minden embernek az államiban, amit egy magánklinikán. Legalább egyvalami lenne jó az országban, de sose lesz. Különben olvastam egy könyvet, amit egy visszavonult szülész írt meg és beismerte, hogy az egyetemi oktatás alatt alig volt gyakorlata, mert az oktatásban már akkor is nagyon elméleties volt minden. Ezek után merjen valaki egy kezdő orvoshoz elmenni. A könyv ingyen van, ha esetleg érdekelne valakit. http://www.ingyenesenletolthetokonyvek.hu/konyvek/szuleszeti-zarojelentes-dr-berko-peter-2011